2013. január 19., szombat

IKEA bútorok

IKEA: a húsgolyók, a végtelenszer újratölthető üdítők, a hotdog, a nagycsaládok és mellesleg a lapra szerelt bútorok hazája.
Hacsak nincs olyan szerencséd, hogy szíved kiválasztott polcát/asztalát/székét!szekrényét megtalálod csöpp testi hibával, de legalább összeszerelve a FYND részlegen, akkor bizony haza kell cígölni a dobozokat, és otthon próbára tenni párkapcsolatunkat és kreativitásunkat.

Nos, előkészületként elő a pontosságmániás pasival és a mérőszalaggal, és hagyjuk, hogy ketten érvényesüljenek. Így felmérhető a meglévő hely, és hogy mekkora bútor fog beférni, így nem otthon ér a kellemetlen meglepetés, hogy az új szerzemény csak akkor fér bele a meglévő miliőbe, ha ferdén eláll a faltól.



Nulladik lépésként érdemes csekkolni, hogy minden rész stimmel és pöcök mellékelve van. Néha kihagynak valamit, és jobb az elején visszarohanni, mint egy háromlábú asztallal szerencsétlenkedni.

Legeslegelső szabály: ALAPOSAN ÁTOLVASNI AZ ÚTMUTATÓT.
Nem tudom ennél jobban kiemelni, de tényleg. Nem kell menőzni, fejből csinálni vagy improvizálni, feltéve ha szándékunkban áll órákig szórakozni a megfelelő pöckökkel, csavarokkal, fúratokkal és ezek összekombinálásával, esetleg utólag visszabontani valamit, mert el lett nézve.

Nem árt néhány szerszámot kéznél tartani, mint csavarhúzók, fogó és gumikalapács. Persze minden helyettesíthető körömreszelővel, két kis ujjacskánkkal és a saját testsúlyunkkal, ahogy csináltam szinglikoromban, de ha már van egy uracskánk szerszámosládával, ne hagyjuk dolog nélkül.

Az adott bútor összerakása általában kétemberes meló, a második nem csak folyton láb alatt, szuszogó polctartó és csavaradogató lehet, hanem ellenőrző is, hogy tényleg minden terv szerint halad.

Az IKEÁs bútor olyan, mint a jóga: ami nem megy, nem kell erőltetni. Nyilván van valami oka, hogy a csavar nem illik a lyukba, vagy hogy amiknek pontosan illeszkedniük kéne, két centire vannak egymástól. Az erőemberes mutatványokat és a "csakazértisbegyömöszölöm" hozzáállást egy kicsit félre kell tenni és ismételten csekkolni, mert a hiba valószínűleg nem a készülékben van.

Egyébként akármennyi a macera vele, sokkal jobban szeretem és becsülöm azt, amit a két kezemmel csináltam. Meg azt a pillanat, amikor végeztél, végignézel rajta és minden szanaszét van, de néhány értéktelen fadarabból összeállítottál egy hasznos és szép valamit - hát nem semmi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése